Kiadó: Arany János Múzeum, Nagykőrös, 1989, 784 l.
A városok felfedezése /Novak László: A Három város építészete Nagykőrös, 1989. Az Arany János Múzeum Kismonográfiái 8. / A "debreceni néprajzi iskola" ígéreteként számontartott, településkutatóként induló etnográfus, Novak László alig több, mint másfél évtized alatt életm ter jedelm munkásságot mondhat a magáénak. Az Arany János Múzeum élére ke rülve els nagyobb munkája, a nagykőrösi múzeum állandó kiállítása országos figyelmet keltett, és széleskör szakmai elismerést váltott ki. Néhány évvel ké sőbb Nagykőrös adott otthont egy sor, általa kezdeményezett, majd országos hatáskör intézményekkel karöltve megszervezett országos konferenciának. E tanácskozások a néprajz, történettudomány és régészet közös tudományos fóru mává, s további kutatások inspirálóivá válhattak. A tudomány számára maradandó értéket jelentenek az előadások tanulmánnyá átdolgozott változataiból összeálló gazdag tartalmú és igényes kötetek, mint például a Falvak, mezővárosok az Alföldön, vagy a népi építészet cím munkák. Az említetteken túl Novak László egyéni kutatómunkáját fémjelzik a Gondolat Kiadó kismonográfía sorozatában megjelent Három város, a Településnéprajzi tanulmányok, vagy A Három város népművészete. A gyors egymásutánban megjelent munkák után szinte az egész hazai néprajzi kutatás számára váratlanul új és monumentális kötettel jelentkezett a szerző: A Három város építészetével. Hogy miért tarthatjuk oly fontosnak ezt az összefoglalást? A magyar népi építészeti kutatás mindezideig nem fordított érdemleges figyelmet a hazai me zővárosok, parasztpolgári közösségek építészeti kultúrájának feltárására. Kisebb feldolgozások ugyan születtek az elmúlt évtizedben, de a népi építészettel fog lalkozó kutatók többsége ma is elsősorban a klasszikus néprajzi módszerrel dol gozik, mely döntően csak falu nagyságrend települések építkezését képes a teljesség igényével bemutatni. Etnográfusaink nemigen tudtak mit kezdeni - né hány kivételtől eltekintve - a klasszicizmus utáni építészeti stílusoknak a paraszti, parasztpolgári építkezési kultúrára gyakorolt hatásaival. Gunda Béla szavaival: "Az udvarházak" elkerülik az etnográfusok figyelmét, s ha a történeti stílusok jelentkeznek az építkezésben, átadják a tudósi tollat a művészettörténészeknek. " A művészettörténészek viszont aligha vizsgálják egy nagykőrösi vagy ceglédi jómódú parasztgazda - csak helyi viszonylatban rangosnak számító - lakóépü letének építéstörténetét. Mindenekelőtt tehát e munka kutatásmódszertani fontosságát, és hazai kuta tásunkban úttör voltát kell hangsúlyoznunk. Egy több tízezres lakosságú me zőváros gazdálkodási rendje, társadalma, s ennek következtében építkezése is sokkal tagoltabb, sokszínűbb, mint egy néhány száz lelkes falué. Nehezebben átlátható és rendszerezhet e városok építkezési kultúrája. Ez a kultúra egyszerre többféle hatást befogadó és kisugárzó erejű. Középületei, templomai, iskolái meg határozóak lehettek a lakóépületeinek stílusára. Ezek az épületek maguk is kü lönböz időben és stílusban készültek, többszöri átépítésen, alakításokon estek át. A középületek ugyanúgy részei a mezőváros építészetének, mint a városszéli Itt vagyok honn 90 viskók vagy a pusztai csőszházak. Sokszín tehát ez az építkezési kultúra, amely nek épületei a mezővárosi közösség által elfogadott szabályoknak és mintáknak megfelelően épültek fel, és ezáltal mutatnak egységes építészeti képet. Nemcsak szemléletében újszer a könyve, hanem az anyagfeltárás módja is követend lehet népi építészetet kutatóink számára. Novak László más témakö röket vizsgálva az elmúlt évek során nagy levéltári kutatási gyakorlatot szerzett. Ismereteit igen jól kamatoztatja a kötetben, amikor olyan levéltári forrásokat von be és ad közre, amelyek korábban gyakorlatilag ismeretlenek voltak etnog ráfusaink előtt. /Csak zárójelben jegyezzük meg, hogy a kötet kezelését kissé megnehezíti, hogy a rövidítéseket külön jegyzékben nem, csak els előfor dulásuknál oldja fel. / Teóriákban gazdag, ugyanakkor feltárt anyagban gyakran igen szegény néprajzi irodalmunkban öröm kézbevenni egy valódi monográfiát, amelyben a szerz nem elégszik meg a képeknek, rajzoknak kizárólag illusztratív funkciójával. Az ugyanarról az épületről különböz időpontokban készült rajz, vagy fényképfel vétel hűen képes visszaadni az átalakításokat, toldásokat és csonkításokat egya ránt. Nagyon fontosnak találjuk, hogy ez a könyv visszaadta a pozitivizmus letűnése óta olyan sokat bírált anyagközlésnek a becsületét. Tette mindezt úgy, hogy közben nem veszett el az adatrengetegben, s következtetéseit valóságos tényekre építhette. Novak László korábbi, Három városról írt munkáiban többször érzékeltük a Nagykörös-központúságot. Most úgy véljük, a szerzőnek sikerült arányosan bemutatni a városokat, kiemelve Kecskemét, Cegléd és Nagykőrös egyéni arculatát és az összetartozás mellett eltérő múltjukból, nagyságukból fakadó különbségeiket is. Figyelemre méltó tanulságokat hordoznak az építkezés táji adottságait és sze mélyi tényezőit tárgyaló fejezetek, valamint a néprajz és a művészettörténet ha tármezsgyéjén mozgó, számos ismeretet nyújtó, a középületek építéstörténetét bemutató részek. Nemcsak az etnográfusok, de művészettörténészek és építészek számára egya ránt sokatmondó és értékes könyv A Három város építészete, Novak László néprajzi munkásságának kiemelked darabja. T. Bereczki Ibolya
Az áru személyesen átvehető boltunkban, Újpesten, metróval jól megközelíthető helyen. Munkanapokon 10-18, szombaton 10-13 óráig várjuk kedves vevőinket.
A postázás:
-posta csomagautomatába
-posta pontra
-házhoz
az aktuális postai díjszabás és a rendelt tétel (tételek) súlyának függvényében.
A fizetés:
-az üzletben készpénzben
-postázás esetén kizárólag banki előre utalással.
Jelenlegi ára: 12 000 Ft
Az aukció vége: 2019-11-23 16:18 .
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése